2009. november 22., vasárnap

VKF XXX. Karácsonyi ajándék a konyhából - Ólomüveg mézes


Az ötlet nem az enyém. Amikor Kiskuktánál megláttam, tudtam, hogy ki fogom próbálni. Nagyon izgatott ez az átlátszó, fenyődísznek való mézes. Az iskolában szeretném majd megsütni a gyerekekkel, karácsonyi ajándéknak. Tegnap volt a próbasütés, itthon. A Kicsi volt a segítség. Törte a cukrot, kanalazta a lyukakba, és jobban várta az eredményt, mint én:)

Tapasztalataim:
A Kiskuktánál talált tésztával dolgoztam. A tészta finom, de nagyon kemény. Nehéz nyújtani, alakítani. Legközelebb a saját mézes tésztámmal fogok dolgozni. Az valahogy jobban a kezemre áll. Most is gondolkoztam, hogy a megszokott tésztát kellene begyúrni. Ami miatt mégse, hogy legutóbb lemértem a sütési idejét. Mivel tovább sült 5 percnél, féltem, hogy a cukor megég. Nos, ez a tészta is tovább sült, mint 5 perc. Pont annyival, mint az én mézesem.
Az előkészítési időt sikerült lerövidítenem. A lyukasztáshoz mini sütiformákat használtam. A kiszúrt pici mézeseket megsütöttem.


Ólomüveg mézes:

200 gr méz
150 gr margarin
250 gr porcukor
3 tojás
1 tk szódabikarbóna
1 tk mézeskalács fűszerkeverék
1 kk fahéj
750 gr liszt
2 csomag töltetlen savanyú cukorka

A mézet megmelegítettem, feloldottam benne a cukrot és a margarint. Én nem porcukrot használtam, hanem kristálycukrot. A lisztbe belekevertem a szódabikarbónát, a fahéjat és a mézeskalács fűszerkeveréket. A két masszát összekevertem, és összegyúrtam. Eleinte a meleg mézes masszát kanalanként adagoltam a liszthez. A megszokottnál ragadósbb, és keményebb tésztát kaptam.
A tésztát egy bő óráig pihentettem. Ezután nyújtottam, szaggattam.
A tepsit sütőpapírral béleltem. A lyukas mézesekbe kanalaztuk az apróra tört savanyú cukorkát. Kiskukta útmutatása szerint púposan. A cukorkát rézmozsárban törte meg a Kicsi. Kemény munka volt:)
A megsült mézest addig pihentettem, míg a cukor megdermedt, és levehető lett. Ettől a mozzanattól tartottam a legjobban, mert nem akartam elhinni, hogy a cukor nem fog nagyon ragaszkodni a papírhoz. Nem ragaszkodott!

2009. november 3., kedd

VKF XXIX. - szilvás gombóc

Tudom, nem valami nagy szám, egyszerű szilvás gombóc, de azért mégis valami szuper. Szilvás gombóc! Igazi, fahéjas, házi szilvával.
Bevallom, nem most készült, hanem még a nyáron. Valamiért nem került fel a blogra azon frissiben. Aztán már nem volt annyira aktuális. Most is feledésbe ment volna, ha nem lenne Max kiírása: gombócra fel!

Már többször leírtam hogyan készítem a gombócot. Most önmagamat idézem, ha nem gond. (Ha gond, akkor is!)


Szilvás gombóc

főtt krumpli
1 tojás (el is hagyható)

annyi liszt, amennyit a krumpli felvesz
fél szilva (vagy felezett befőtt szilva)
fahéjas cukor
kevés olaj
zsemlemorzsa

Elkészítés:
A krumplit meghámozzuk, felvágjuk, és sós vízben megfőzzük. Leszűrjük, összetörjük, ha kicsit hűlt beleütjük a tojást, és annyi lisztet, amennyit fölvesz. Egy lágyabb, rugalmas tésztát kell kapnunk. Nyújtáskor rendesen alá kell lisztezni, mert ragadósabb, mint a kelt tészta. Kb. fél cm vastagra nyújtjuk. Nem baj ha kicsit vastagabb, de túl vékony ne legyen, mert akkor nehéz vele dolgozni! Kb 4x4 cm nagyságú négyzetekre vágom. Az egész négyzetek közepébe egy-egy fél szilvát teszek, majd megszórom fahéjas kristálycukorral. (A nem egész négyzeteket, a tészta szélét, összeszedem, újra összegyúrom, ebből lesz majd a nudli!) A négyzetek szélét összefogom, jó szorosan összenyomkodom, és úgy teszem egy meglisztezett tálcára, hogy az összefogott rész kerüljön alulra. Így biztos nem nyílik majd szét főzés közben.
Egy nagyobb fazékban forrni teszem egy kanál sóval együtt a gombóc főzővizét. Ha már forr, akkor egyenként, óvatosan beleengedem a vízbe a gombócokat. Én egyszerre, csak 12 gombócot főzök, ennyi fér el kényelmesen a fazekamban. Ha egy adag már a fazékban van, óvatosan megkavarom, hogy véletlen se ragadjon le. Amikor megfőnek a gombócok, feljönnek a víz tetejére. Ekkor egyenként kiveszem és az előre elkészített pirított morzsára teszem őket, és beleforgatom. Ha több gombócunk van, akkor a maradék gombócokkal is ugyan így járunk el.

Nem érdemes kevés gombóc készítéséhez hozzá kezdeni! Ha már elhatározzuk magunkat, akkor nagyobb adagot gyúrjunk be. A krumplis tészta jól fagyasztható, ha nem akarunk egyszerre sok gombócot főzni, akkor zacskózzuk be a nyers,betöltött gombócokat, és adagonként fagyasszuk le. Később biztos jól jön majd, ha egy fárasztó nap után csak kikapjuk a fagyasztóból, és megfőzzük!

A pirított morzsa készítése:

A legjobb, ha előre tervezve, kb 4-5 nappal hamarabb több kenyeret veszünk, és hagyjuk szikkadni. A már nem friss, de még nem is túl száraz kenyér belsejét a két tenyerünk között eldörzsöljük, és ezt pirítjuk meg kevés olajon. Ha már szép barna, akkor a tűzről lehúzva ízlés szerint cukrozzuk. (kb 2-3-4 evőkanál cukrot szoktam hozzáadni, mennyiségtől függően. A lényeg, hogy érezzen rajta a cukor, de ne legyen túl édes!)
Ha nem voltunk ennyire előrelátóak, akkor a házi készítésű prézli is tökéletes. (a kimaradt kenyeret kopogósra szárítjuk, húsdarálón ledaráljuk, szokásos módon használjuk fel). Úgy járunk el vele, mint fent.
Ha véletlenül nincs otthon házi készítésű morzsánk, akkor természetesen a boltban kapható hagyományos zsemlemorzsával is elkészíthető. (A különbség annyi, hogy apróbb szemű lesz a pirított zsemlemorzsa.) Az első esetben leírt módon készítjük el ezt is.

Amúgy az én konyhámban a gombóc elég gyakori vendég. Készült már bejegyzés több változatáról is. Igazában szinte csak a töltelék változik. Készült már meggylekvárral, szilva lekvárral, szilvával, barackkal, befőtt barackkal, és befőtt szilvával...

2009. október 30., péntek

Csicsóka krémleves (finomabb)


Vannak növények, amelyek hosszú időre eltűnnek, aztán ismét divatba jönnek. Ilyen a csicsóka is. Az én figyelmemet anyukám hívta fel rá. Néhány éve kíváncsiságból vetett néhány gumót a kertjébe. Mikor nagyon elszaporodott, hozott nekem is egy vödörrel. Mivel a Nagy szívesen eszegette, elvetettük. Most már nálunk is otthon érzi magát. Már tavaly is adtam a termésből az ismerősöknek. (Önös érdekből, mert nekem annyira nem ízlett.)
Ebben az évben veteményezéskor jobban odafigyeltünk a csicsóka igényeire. No nem arra, hogy ő mit szeret, mert a csicsóka mindent szeret, gyakorlatilag kiirthatatlan. Tavaly még azt hittük, hogy szorgalmas gyomlálással kordában tudjuk tartani. Tévedtünk. Viszont kiismertük őkelmét! Mire igazán elkezd nőni, addigra már a borsó, retek, saláta szezonja elmúlik. Tehát a csicsókával "fertőzött" területre, vagy azzal határosan csak ilyen korán termő növényeket vetettünk.
A héten a kertet a felásta a párom. Kértem, hogy a csicsókát ne bántsa, de így is sikerült egy doboznyit felszedni. Csak azzal, hogy felhúzgálta a töveket, hogy a területet ásáshoz előkészítse. (A csicsóka ha kikerül a földből nagyon hamar elkezd töppedni. A fagyot viszont jól tűri, egész télen szedhető - ha az időjárás is úgy akarja.)

Megfőtt az idei első csicsóka krémleves. Most sokkal finomabb lett, mint ahogy emlékeztem rá. No, itt lebuktam. Igen, meg sem néztem, hogy tavaly hogyan készítettem. Természetesen nem pontosan emlékeztem. De ez a levesnek csak előnyére vált!

Csicsóka krémleves (finomabb)

50-60 dkg csicsóka
2-3 közepes burgonya
3-4 gerezd fokhagyam

bors
2 dl főző tejszín
víz
levesgyöngy


A csicsókát és a krumplit meghámoztam, és nagyjából egyforma darabokra vágtam. Alapos mosás után annyi vizet engedtem rá, hogy jó két ujjnyira elfedje. Adtam hozzá sót, kevés borsot, és 3 duci gerezd fokhagymát. Amikor a krumpli és a csicsóka is puhára főtt, akkor botmixerrel simára turmixoltam. Visszatettem a lángra, és a főző tejszínnel sűrítettem rajta.
Levesgyönggyel tálaltam.

A képet Dulminától vettem kölcsön. Remélem, nem haragszik érte! Én mostanában mindig elfelejtek fényképezni :( A nagy közösben keresgélve azonban nem találtam másik olyan csicsókát, ami hasonlítana a miénkre.

Tudtátok, hogy a csicsókának már saját lapja is van? Csicsóka.lap.hu

2009. október 29., csütörtök

Geocaching

"Ne vigyél el semmit, csak a fotóidat;
ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomodat;
ne ölj meg semmit, csak az idődet!"


Vasárnap "kincskereső túrán voltunk"! Találtunk is kincset: egy műanyag dobozt alaposan becsomagolva, rengeteg bodobács között, egy kripta mellé, kövek alá rejtve. A dobozban volt egy pici notesz, egy toll, néhány üveggolyó, érmék, egyéb apróságok.
Nekünk ez volt az első "megtalálsunk", és az első ilyen kirándulásunk is. De nem az utolsó. Rokonok hívtak meg erre a túrára. Nagyon-nagyon jól éreztük magunkat!

Itt voltunk.

A közúttól a kriptáig, és vissza 6,9 km-t gyalogoltunk. Ennek nagy részét a vésztározó töltésének tetején. Közben rengeteg vadállatot láttunk. Őzeket, nyulakat, fácánokat, szürke gémeket. Volt, hogy 20 őzet is számoltunk a kukoricás mellett.

De mi is az a geocaching?

A geocaching játékban már kellő jártassággal rendelkező személyek egy valamilyen szempontból (földrajzi, történelmi, kulturális stb.) érdekesnek tartott helyszínen, vagy annak közelében elrejtenek egy ládát (ez a geoláda), melynek helyét GPS vevőkészülék segítségével bemérik, majd a koordinátáit - a helyszín leírásával együtt - közzéteszik a játék internetes honlapján. A játék többi résztvevője a koordináták alapján ezt a rejtekhelyet keresi meg, feljegyzi a ládában található jelszót, amelynek segítségével rögzítheti a megtalálás tényét a honlapon. A bejelentkezéskor mindenki közkinccsé teheti a keresés közben szerzett személyes tapasztalatait, valamint a helyszínnel kapcsolatos ismereteit, és az ott készített fotóit is; ezáltal a honlap az évek során egy hatalmas, több ezer ember által szerkesztett, folyamatosan bővülő online útikönyvvé válik, ahol érdekességek sokasága lelhető fel a föld természeti és kulturális értékeiről.

A játék hazai képviselője a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület (MGKE), amely Magyarország hivatalos geocaching honlapját üzemelteti.
(Forrás: Wikipédia)

Sajnos mi nagyon kezdők vagyunk. Nem vittünk sem fényképezőt, sem apróságot a ládába. No, majd legközelebb! Már tudjuk a következő túra helyét.

A kép a geocaching.hu oldalról való.

Szeretett blog:)


Megint díjat kaptam! :) Köszönöm szépen Mandy!

Rögtön tovább is adom, az én kedvelt blogjaimnak:

Kerekerdő
Max
Renáta
Viki
Belly
CukrosKata
Szazala

Gondolom, a díj már körbejárt. Nem baj! Azért fogadjátok tőlem szeretettel!

2009. október 24., szombat

Boszik





Ezeket tegnap készítettem.
Délelőtt ünnepségen voltunk. Semmi különös. Koszorúzás, aztán játszótér avatás, majd játszóház. Itt volt lehetőség agyagozni, fakanál bábot készíteni, csuhézni, szalmázni, kosarat fonni, szőnyeget szőni... Tartalmas délelőtt volt, de hamar el kellett jönnünk. Délután itthon nekiláttam a boszorkány készítésnek. Mintegy kárpótolni magamat azért, hogy délelőtt nem jutott rá időm.

2009. október 20., kedd

Tudatos vásárló vagyok?

Már harmadik napja írom ezt a posztot. Részben időhiány, részben géphiány az oka. Meg talán megint sokkal komolyabban veszem a témát, mint kellene...

A kérdést Bellytől kaptam. Nagyon örültem neki! Ez volt az a kérdés, amit szinte szuggeráltam, hogy jöjjön hozzám is.
Olvastam többek posztját, bár korántsem mindenkiét. Mandy Tarragon számomra nagyon meggyőző.
Sok blogban olvastam, hogy az iskolának sokkal többet kellene tennie a tudatos fogyasztóvá nevelésért, valamint a környezetvédelemért. Ezen gondolkozom már néhány napja. Senkit nem szeretnék megbántani, de könyörgöm, hány bőrt húzzunk még le szegény iskoláról? Környezettudatos embereket nem lehet csak az iskolában nevelni. Hozzá lehet járulni, hogy kialakuljon ez a fajta tudatosság, de ezek a szokások azért alapvetően a családban kellene, hogy kialakuljanak. Otthon kell látni, hogy válogatom a hulladékot, hogy nem veszem meg azt, amire nincs szükségem, hogy lekapcsolom a villanyt, hogy helyi termelőktől vásárolok. Az iskola is gyűjtheti szelektíven a hulladékot. Szervezhet hulladékgyűjtést, lehet öko iskola, zöldszives iskola... Nem savanyú a szőlő. A mi iskolánkban fejlett a környezeti nevelés. Szelektálunk, van papír és vasgyűjtés, komposztálunk majdnem minden telephelyen. Van zöldszives épületünk. Gondozzuk a suli udvarán és környékén a növényeket. Ezen kívül még számtalan rendezvényünk, vetélkedőnk van. Mégis azt mondom, hogy ehhez az iskola egyedül kevés.
Aztán ott van még a pénz kérdése is. Sajnos, ma Magyarországon nagyon sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy csak a környezettudatosság alapján vásároljanak. Akkor sem, ha szívük szerint ezt tennék...

Hogy tudatos vásárló vagyok-e? Igen, annak tartom magam. Nem valósul még meg minden tökéletesen, de azt hiszem nagyon jó úton haladunk. Itthon komposztálunk, részben szelektíven gyűjtjük a hulladékot. Részben, mert nem mindenre van lehetőségünk. Mégis, a kukát ritkán kell megtömni, az általunk megtermelt szemét általában kényelmesen elfér benne. Még soha nem kellett megvenni a szolgáltató saját szemeteszsákját. Nálunk ugyanis ha tele a kuka, nem lehet akármiben mellé tenni a többlet szemetet. Csak a saját zsákjukban kipakolt pluszt hajlandóak elvinni. Persze ezeknek a zsákoknak rendesen megkérik az árát.
Tárgyaimhoz, meglévő dolgaimhoz ragaszkodom. A hűtőm, a mosógépem hamarosan nagykorú lesz. A maguk idejében energiatakarékosak voltak. Tudom, hogy most magasabb az energiafelhasználásuk, mint az AA kategóriás újaknak. De még így sem fizetek annyit, mintha három évente lecseréltem volna őket. A tűzhelyem is beléphet a tízen túliak társaságába. Amit lehet megjavíttatok. Csak a reménytelen esetek helyett veszünk újat. Sajnos a kenyérsütő gépek, a gyümölcscentrifuga és a vasalók a javíthatatlan kategóriába tartoztak. Ezek közül csak a vasaló nélkülözhetetlen, ezt pótoljuk, szinte folyamatosan.
Mindenhol energiatakarékos izzókat használunk. A férjem mániákusan kapcsolja a villanyt, ha senki nincs a helyiségben. Amíg nincs igazán nagy hideg, addig fával (és egyéb éghető anyagokkal) tüzelünk. Ha már nem elég csak este begyújtani, akkor bekapcsoljuk a gázkazánt. De még ilyenkor is, hétvégén, illetve ha egész nap itthon vagyunk, akkor a kazánnal fűtünk.
Tavasztól őszig gyűjtjük az esővizet, ezzel locsolunk a kertben. (Egy nagy hordó és egy régi bádogkád tölti be a vízgyűjtő szerepét.) A használt ruhákat válogatom. Amit lehet családon belül adok tovább.

No, lássuk a pontokat!

Írd össze, mire van szükséged!
Csak azt vedd meg, amire ténylegesen szükséged van, ne azt, amit el akarnak neked adni. A nagy bevásárló központok és a reklámok profi módon csábítanak a felesleges pénzköltésre.

Nem szoktam cetlit írni. Ha nagy bevásárlást tartunk, akkor a férjem a főnök. Én ugyanis képtelen vagyok koncentrálni egy bevásárló központban. Legtöbbször csak bámészkodom. Nem is mindig a polcokat, árukat nézem, sokszor csak másokat, ahogy vásárolnak. Cetli nélkül sem szoktunk felesleges dolgokat vásárolni. A napi bevásárlásokat viszont én intézem. Ott sincs cetli, legfeljebb többször megyek egy nap boltba. Viszonylag ritkán veszek olyasmit, amire nincs szükségünk. Az viszont gyakran előfordul, hogy elfelejtek mindent megvenni, ami kell.

Menj piacra, vagy a helyi boltba!
Így vásárlásoddal a helyi kisvállalkozókat, a helyi gazdaságot támogatod, amitől a te jóléted is függ. A multinacionális üzletláncok profitja kikerül a helyi gazdasági körforgásból.

Sajnos nem nagyon tudok piacon vásárolni. Nálunk csak kedden és pénteken van piac. Olyankor én nem tudok kimenni. Vagy piacolok, vagy dolgozom. Persze az iskolai szünetekben ez nem akadály:)
Multiban csak a havi nagy bevásárlást intézzük. Liszt, cukor, olaj. Ha a helyi boltokban olcsóbb, akkor itthon vásároljuk ezeket is. Árérzékeny is vagyok, nem csak tudatos. Tehát ha a multinál ugyan az a termék jelentősen olcsóbb, akkor ott veszem meg. De nem minden áron! Nem tartozom azok közé, akik fejből tudják, hogy melyik termék melyik boltban akciós, és nem utazok kilométereket azért, hogy 10 kg lisztet olcsóbban vásároljak. És vannak olyan olcsó termékek, amiket semmi pénzért nem vennék meg!

Vigyél magaddal szatyrot!
Ne fogadj el zacskót mindenhol. Egyrészt pénzt adsz érte feleslegesen, másrészt szemét lesz belőle, ami terheli a környezetet, és te fizeted a szemétdíjat.

Legtöbbször van nálam szatyor, vagy kosár. Ha nincs, akkor a táskámba és a bicikli kosarába pakolok. Nagy bevásárláskor pedig az autó csomagtartójába.

Menj gyalog, vagy tömegközlekedéssel!
A mozgás egészséges, és ingyen van. Ha tömegközlekedéssel utazol, tizenötször kevesebbet szennyezed a környezetedet, mintha autóval mennél, és jóval olcsóbb is.

Gyalogolok, kerékpározok és még tömegközlekedek is. Reggel másfél km biciklizés, felszállok a buszra, utazok 15 km-t. Leszállok a buszról, még kb. 1 km séta következik a munkahelyemig.
Ezenkívül a városban általában biciklivel járok mindenhova. Helyi tömegközlekedés nincs. Hosszabb távra autóval megyünk, mert sokkal gazdaságosabb négyünknek, mint akár busszal, akár vonattal. És kényelmesebb is. Van jogosítványom, és szeretek vezetni.

Vegyél helyi terméket!
Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat, ezáltal a helyi gazdaság fenntartásához és fejlődéséhez járulsz hozzá és csökkented a szállítással járó környezetterhelést is. Minél távolabbról jön, annál többet szennyez.

Tojást háznál veszek. Hízót évente 1-2 alkalommal ismerőstől veszünk. Kacsát, csirkét sokszor helyben vásárolunk. Néhány zöldségfélét megtermelünk a kertben, de ez koránt sem elegendő. A gyümölcsös még most kezd teremni. Mézet is termelőtől veszünk. Tavaly házi sajthoz és tejhez is hozzájutottunk. Ez most még nem elérhető.
Másra nemigen van lehetőség.


Válaszd az egyszerű, környezetbarát csomagolást!
Ne dőlj be a szép külsőnek. A drága csomagolást Te fizeted meg, holott neked csak a termékre van szükséged. Kettőt fizetsz egyet kapsz! Keresd a visszaváltható, újrahasznosított, egyszerű csomagolást.

Visszaváltható? Egyszerű? Környezetbarát? Na innen látszik, hogy ezek a pontok nem Magyarországon születtek!
Csak a csomagolásáért semmit nem veszek meg. Gyakran vásárolunk nagyobb tételben. (zsugor). Amit lehet újra hasznosítok. Az ásványvizes üveg kivalló tejesüveg, ha a bádogbocinál vesszük a tejet. A fél literes üvegekben hordják a gyerekek az iskolába a teát. Ilyen kis üveges valamiket pl. csak akkor veszünk, ha utazunk, vagy cserélni kell a teás üvegeket. Nem szoktunk 2 dl-es üdítőket venni. (Üdítő, kóla is csak ritkán fordul meg nálunk.)

Kerüld a vegyszereket!
Kerüld a nem természetes alapanyagokból előállított, vegyszerezett, félkész élelmiszereket. A vegyszerek ártanak az egészségednek!

Kerülöm, de van amit nem tudok kikerülni. Félkész élelmiszereket nem, vagy csak nagyon ritkán veszek. Még a konzerveket is kerülöm. Befőttből, savanyúságból és a lekvárból is a házira szavazok.

Vegyél idényzöldséget és -gyümölcsöt!
Az üvegházi, vegyszerezett, több ezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt áruk jelentős környezetszennyezést okoznak, és csak a szemnek szépek.

Általában nem veszek epret, dinnyét, szőlőt februárban. Jobban szeretem a hazai, ízes gyümölcsöket, zöldségeket. Télen a fagyasztott zöldségekre szavazok. A déli gyümölcsök (banán, narancs, kivi) jelentik csak a kivételt. És nem veszek darabonként árult almát a tél végén...

Nem ide tartozik, de most jutott eszembe, hogy mennyi mindent utaztatnak még a fél világon keresztül - feleslegesen. Olvastátok már a samponok, tusfürdők összetevőit? Bizony jelentős részük sima csapvíz.

Kerüld az egyszer használatos felesleges dolgokat!
Az egyszer használatos, majd feleslegessé vált dolgok előállítása majd kidobása felesleges környezetterheléssel, és energiapazarlással jár.

Egyszer használatos dolgaim a papírzsebkendő, a wc papír... Nem tartom őket feleslegesnek. A konyhában azonban textil konyharuhát tartok, kézmosás után törölközőt használok. Tudom, hogy a mosás is terheli a környezetet, de korántsem annyira, mint a sok kidobott papír. Még akkor is, ha a papír viszonylag gyorsan lebomlik...
Nincs túl sok "kütyüm", ami van, azt rendszeresen használom. Nem egyszer. Az elemeket már régen lecseréltük újratölthető aksira. A gyerekek pedig - szerencsére - már kinőttek abból a korból, hogy mindenki villogó, szirénázó csoda játékokkal akarja őket ellátni:)

Olvasd el a címkéket!
Nézd meg honnan jött, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hova kerül? Ha nincs is tökéletes termék, válaszd a lehető legjobbat! Az vagy, amit megeszel!

Most már ez is megvan. Erre a férjem nevelt rá. Döbbenetes felfedezéseket lehet ám tenni. Sosem felejtem el, mikor az egyik croissan csomagolásán, az összetevők között ezt olvastam: alkohol! (Egy gyerek hozott minden nap tízóraira croissant.)
Azért sem felesleges a címkék olvasása, mert nagyon sok pénzt lehet megspórolni. Wise Lady is írt erről: "Nagyon gyakori, hogy az áruházak sajátmárkás termékei egyébként forgalomban vannak a gyártó termékneve alatt is, ezért a saját márka sokszor megbízható gyártó kiváló minőségű termékét jelenti, lényegesen olcsóbb áron." Én a Bonduelle és a Coop kukorica konzervét tudom erre példának felhozni. (Igen, kukorica konzervet szoktam venni. Meg sűrített paradicsomot is.)

Azt hiszem ennyi. Még lenne mondanivalóm a témában, de ha mindent leírok, akkor még napokig írom ezt a posztot.

Kíváncsi vagyok, hogy Zsuzsi és Renáta mennyire környezettudatos. Valamint szívesen olvasnám Oximoron véleményét is.