2008. június 30., hétfő

Soufflé

Nem sikerülhet minden. Pedig annyira jó ötletnek tűnt! Nálunk mindig gond van a levesben főtt hússal. Nem nagyon fogy. Ezért pástétomot készítek belőle. Most viszont kaptam egy tök jó receptet, hogy hogyan lehet maradék főtt vagy sült húsból soufflét készíteni. Volt maradék tyúkhús, akadt mellé főtt zöldség is. Nekiláttam felfújtat sütni. Minden nagyon jól sikerült, egészen addig, amíg nem próbáltam meg a souffét kiborítani a tányérra. Akkor az történt, hogy a fele kijött, a másik fele pedig a formában maradt. Bennem egy világ omlott össze.
Azóta is azon gondolkozom, hogy hol rontottam el? Túl sokszor néztem rá, a sütő ajtaját kinyitva? Nem kellett volna tányérra borítani, hanem csak úgy az asztalra tenni? Valami ötlet?




Soufflé

kb. 25 dkg maradék főtt, vagy sült hús
levesben főtt zöldség (répa, krumpli, petrezselyem stb.)
besamel mártás (5 dkg vaj, 2 evő kanál liszt, 4 dl tej)
4 tojás
só, bors

Az apróra vágott (ledarált) húst és zöldségeket egy kevés olajon megpirítjuk, fűszerezzük. Besmelt készítünk. A tűzről levéve belekeverjük a húst és a tojások sárgáját. Végül a tojások felvert habját is óvatosan belekeverjük. A masszát a vajazott, morzsázott sütőedényben elsimítjuk. A sütőt nem kell előmelegíteni, akkor kell bekapcsolni, mikor a soufflét sülni tesszük! Erős tűzön sütjük kb. 20 percig. (tűpróba)




2008. június 29., vasárnap

Margaréta


Ugye szép? Úgy egy hónapja gyártottam, mondhatni kínomban, mikor a Kicsi közölte, hogy márpedig ő nem eszik rizst. Amilyen makacs, ki kellett valamit találnom, mert a rizs már éppen megfőtt. Szűrtem, formáztam, és a közepébe lecsöpögtetett konzerv kukoricát halmoztam. Gyerekem, mikor meglátta a tányért közölte, hogy ő is kér margarétát. Meg azt is, hogy finom. Ma pedig már ő kérte, hogy ismét ez legyen a köret. :)

A nagyobbik egy időben a kelkáposzta főzeléket nem ette meg. A kelkáposzta pudingot viszont nagyon szerette. Most már tudja, hogy ugyan az a kettő.


2008. június 28., szombat

Batyus buli


Az este batyus buliban voltunk. (Nem bálban, mert zene nem volt.)

Szeretem az ilyen „mindenki hoz valamit” rendezvényeket. Érdekes vacsorák szoktak kialakulni! Tegnap rántott csirkét, sült oldalast, francia salátát, kukorica salátát, sajtos zöldséges tálat, egyfajta rakott húsos palacsintát, gyümölcssalátát „dobtunk” össze. A sütik is változatosak voltak: málna torta, sörkifli, sajtos rúd, muffin, linzerek, lúdláb, meggyes pite… remélem semmit nem hagytam ki!

Mivel viszonylag későn tudtam meg, hogy lesz ez a buli, én most csak egy egyszerű gombócolós muffint vittem. De az a legjobb ezekben a bulikban, hogy mindig van elég kaja, mert mindig van aki kicsit jobban ráér, jobban készül. Most ő, legközelebb én. Ez így korrekt. És mivel ezek a bulik minden tanév végén megrendezésre kerülnek, biztosan lesz még legközelebb!

A legjobban mégis azt szeretem ezekben a bulikban, hogy mindenki kicsit úgy készül rá, hogy most aztán lenyűgözzön mindenkit. Mindig próbál az ember lánya finomabbat, különlegesebbet készíteni, mint tavaly, vagy mint a többiek. Kicsi vetélkedés, de be nem vallaná senki. Mint a Született feleségekben.




2008. június 26., csütörtök

Süt a gyerek


A képen látható csokis-diós puszedlit a fiam sütötte, ma.

Móling

Nagyapám kedvence volt. Hányszor hangzott el, hogy Tatusnak készítsünk mólingot, úgy szereti... És a vasárnapi sült tyúk mellé is ez a köret járt ám! A maga nemében tökéletes. És ismét olyan étel, amit szinte csak a magam kedvére készítek. Sem a férjem, sem a fiúk nem szeretik.


Móling

1/2 kg burgonya
1 kis fej hagyma
1 kanál zsír
só, bors, paprika ízlés szerint


A burgonyát meghámozzuk, kockára vágjuk, egy fél kanál sóval és annyi vízzel, ami ellepi főni tesszük. Ha megfőtt leszűrjük.
Míg a krumpli fő a hagymát megtisztítjuk és apróra vágjuk. Egy kisebb lábosban egy kanál zsíron (vagy olajon) megpirítjuk a hagymát. A tűzről levéve sózzuk, borsozzuk és egy kevés pirospaprikával meghintjük. A hagymás, paprikás zsírt a krumplira öntjük és összetörjük a burgonyát.
Sült, vagy rántott húsok mellé adjuk köretnek.


Megjegyzés: a férjem szerint paprikás krumpli.

2008. június 25., szerda

Almás lepény


Háát, ez a kép nem lett igazán jó, de az almás lepény isteni volt!
Van egy almafánk, hulló, savanyú nyári almát terem. Hűségesen, minden évben ontja az almát. Ilyenkor nálunk almaleves, almaszósz, almakompót és almáslepény készül kb. két hétig. Minden napra jut valami. Most a nyaralás miatt lemaradtunk az első almaszezonról. Ma reggel épp csak egy kicsi lepényre való almát tudtam összeszedni. És a fáról is elfogyott.

Az almás lepényt én kelt tésztával készítem.

A töltelékhez kell alma, jó sok, cukor és fahéj, ízlés szerint. Az almákat meghámozom, lereszelem, cukrozom és megszórom őrölt fahéjjal, majd állni hagyom. (Ezzel kezdem, és csak utána gyúrom be a tésztát.)
Ha a tészta megkelt, két egyforma részre osztom, tepsi nagyságúra nyújtom, és zsírozott tepsibe simítom, úgy, hogy a tésztának pereme legyen. Megszórom grízzel, rárakom a kicsavart, lecsöpögtetett almát, betakarom a tészta másik felével. (Természetesen azt is elnyújtom.) Egy egész tojást felverek, azzal lekenem a tészta tetejét, és megszurkálom, majd előmelegített sütőben sütöm.
Most kicsit szépítettem a tésztán. A tésztából tettem félre kicsikét, kinyújtottam, kör formákat szaggattam, amit alma formára alakítottam. Tetszett a családnak.

Rajtad múlik!

Két hét nyaralás után a leveleimet olvasgatva bukkantam rá erre a kezdeményezésre:
Lehetsz te is Changer!

Fontosnak tartottam, hát gyorsan közzéteszem.
Lehet követni, lehet csatlakozni!

Eddig mit tettem a környezet megóvásáért?
  • Komposztálok
  • Textil bevásárló szatyrot használok (a legújabb a Nők Lapja Konyhája magazin ajándéka)
  • Kerékpárral járok dolgozni
  • Esővízzel locsolok
Hát Te kedves olvasóm? Teszel rá, vagy teszel érte - ahogy a reklám kérdezi?

Hamarosan gasztro témában is jelenkezem ám!

2008. június 6., péntek

Pay it forward

Elkapott engem is ez a pörgés. Szeretek kézműveskedni, szeretek ajándékot kapni, és adni.
Már tegnap is láttam a felhívásokat, de igazán ma jöttem tűzbe, amikor a Maszatkonyhában olvastam a felhívást. Zsuzsinak nagy tisztelője vagyok. Nem egy receptje családi kedvenc lett. (Különösen a "puhatestűek" jönnek be a fiúknak, a pizzás csiga mindent visz!)

Szóval, ha minden igaz, én az ajándékomat Zsuzsitól kapom :)) (remélem)

És a fizetség:

Pay it forward!

1. Csatlakozhat bárki, akinek van blogja.
2. Az első három kommentben jelentkező kézzel készített ajándékot kap tőlem.
3. Az ajándék az elkövetkező 365 nap valamelyikén fog érkezni.
4. Cserébe előre kell fizetni, mégpedig úgy, hogy ezt a felhívást a jelentkezők is közzéteszik a saját blogjukban, vagyis maguk is megajándékoznak három embert.

2008. június 3., kedd

Lotaringiai szalonnás-hagymás lepény

A lepény receptje természetesen az új könyvemből való. Nem tudtam megállni, hogy ki ne próbáljak legalább egy receptet. Finom, de van még rajta mit javítani. Sajnos szokásom ellenére nem alakítottam semmit az eredeti recepten. Így pedig csak finom lett, nem pedig mestermű.

Mi az, ami változtatásra vár? Nos az én tortaformámhoz sok a tészta mennyisége. Legközelebb 20 dkg liszttel dolgozok, és arányosan csökkentem a hozzávalókat is. A töltelékben pedig elveszett a szalonna. (Igaz ez jóféle, házi) Abból valamivel több kell majd bele.
És ahogy ígértem, paraszti étel ez is, csak nyugatabbról!




Lotaringiai szalonnás-hagymás lepény


Tészta:
30 dkg liszt
25 dkg vaj
Negyed kávéskanál só
kb 6 evőkanál víz

Töltelék:
12,5 dkg húsos szalonna
1 nagy hagyma
2 nagy tojás
2 tojás sárgája
2 dl tejszín
2 dl tej
só, bors ízlés szerint

Elkészítés:
A lisztet átszitáljuk a sóval, beledörzsöljük a vajat. Kanalanként annyi vizet adunk hozzá, hogy jól gyúrható tésztát kapjunk. Összegyúrjuk, cipóvá gömbölyítjük és legalább egy órán át a hűtőben pihentetjük.
A szalonnát, hagymát egy evőkanál olajon megdinszteljük. A tojásokat a tejjel és tejszínnel, a sóval és borssal közepes tálban habosra keverjük.
A tésztát kb fél cm vékonyra nyújtjuk, és kibélelünk vele egy kivajazott kapcsos tortaformát, úgy, hogy legyen a tésztának pereme. A tésztára szórjuk a reszelt sajtot, erre jön a szalonnás hagyma, és a tetejére öntjük a felvert tojást. Középesen meleg sütőben kb 45 percig sütjük. Akkor van kész, ha megszilárdult a tojás.
Vigyázzunk, hogy a tészta ne legyen fél cm-nél vastagabb, mert akkor nem fog átsülni.(nálam is ez volt a baj)

Mediterrán konyha

le
Beleszerettem a mediterrán konyhába! Tudom, előttem sokan jártak már így, nem is lenne ebben semmi különös. De. Mert mindig van de :)
Én nem szeretem a paradicsomot! Valami régi, zsigeri ellenérzés van bennem kora gyermekkorom óta. Semmit nem eszek meg, ami paradicsomos. Sőt, nem is főzök paradicsomos ételt. Sem paradicsomlevest, sem paradicsomos húsgombócot, sem paradicsomos káposztát. A lecsónak is egy egészen egyszerű változatát fogyasztom csupán. (Arról majd szezonban bővebben)

Hogyan szerelmesedtem bele mégis a mediterrán konyhába? Kezembe került a képen látható gyönyörű szakácskönyv. Átlapoztam. És legnagyobb meglepetésemre kiderült, hogy jó sok olyan étel van benne, amiben nincs paradicsom! Innentől már komoly érdeklődéssel forgattam. Aztán úgy éreztem, hogy ez a könyv kell nekem! Megrendeltem, kifizettem, hazahoztam, olvasgattam. Egyre jobban örülök neki. Tervezgetem a nyári menüt. Kicsit zöldségesebben, mint eddig. Mondjuk ez nehéz meccs lesz, mert a fiúk, mind a három igazi vércse: húst hússal.
A kötet a Novum kiadó gondozásában jelent meg. A szerkesztője Helen Farrell. Magyarra fordította T. Bíró Katalin. Furcsának találom
, hogy hiába keresek rá cím szerint, ISBN szám szerint nem találom a neten a könyvet.)

2008. június 2., hétfő

Rácsos linzer


Nagyon egyszerű paraszti ételeket ígértem az elején. Íme egy újabb! Gyermekkorom egyik nagy kedvence volt. Sajnos nagyikám ritkán sütötte, édesanyám pedig még ritkábban. A háború utáni nagy szegénységre emlékeztette őket. Éppen ezért nem főztek paprikás krumplit sem! "Ettünk mi olyat eleget, ti már ehettek jobbat." Aztán Horváth Ilona egyik régi szakácskönyvében megtaláltam a receptet. A fiaim nagyon szeretik, ezért az én konyhámban bizony megsül.


Rácsos linzer

Fél kg liszt
25 dkg margarin (vagy 20 dkg zsír)
1 sütőpor
20 dkg cukor
1 tojás
1 dl tej
a kenéshez lekvár, darált dió (el is hagyható)
porcukor

A lisztet a sütőporral elkeverjük, majd a zsiradékkal elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a tojást, tejet, cukrot, és jól kidolgozzuk. (ha nagyon lágy a tészta pici lisztet adunk hozzá, ha nagyon kemény, akkor kevés tejet). A kész tésztát hűvös helyen fél óráig pihentetjük. Gyúrólapon könnyedén átgyúrjuk, majd kb a negyedét lecsípjük, és félre rakjuk. A nagyobb tésztát tepsi nagyságúra nyújtjuk, majd a zsírozott tepsibe átemeljük. (Én a tepsinél kisebbre nyújtom, átemelem, és a tepsiben nyújtom tovább.) A tésztát megkenjük lekvárral (legjobb valami savanykás házi lekvár) megszórjuk darált dióval, (esetleg cukrozott darált dióval), de ez a mozzanat el is hagyható. Dió nélkül is finom lesz! A maradék tésztából vékony rudakat sodrunk, és berácsozzuk a tészta tetejét. (mostanában a maradék tésztát elnyújtom, és derelyemetszővel csíkokra vágom, így rácsozom be a tészta tetejét.) Tojással megkenni nem kell, mert porcukrozzuk majd.
Közepesen meleg sütőben sütjük, pirosra. Ha a beleszúrt hústű már nem lesz ragacsos, akkor elkészült. A tepsiben rézsútosan felszeleteljük, megszórjuk porcukorral.

Programajánló - Ópusztaszer

A hétvégén osztálykiránduláson voltunk. Ópusztaszeren jártunk. Nem először, és nem is utoljára! Most leginkább a fodrászműhely ragadott meg. Talán nem véletlen. Édesanyám fodrász, sok-sok délutánt töltöttem el nála a műhelyben. De ezekről a régi eszközökről sokat hallottam. Míg mellettem mindenki találgatta a kínzószerszámok nevét és rendeltetését, én sorra csodálkoztam rá a meleg dauer készülékre, az őskövület búrára, a borbélykodás kellékeire... Eldöntöttem, hogy ide egyszer a Mamával is eljövünk! Addig is viszek neki néhány képet.



Meleg dauer készülék és régi búra


A gyerekeknek a lovasbemutató és a játszótér tetszett a legjobban.

Vannak helyek, amelyek bejárására, felfedezésére kevés egy nap! Ópusztaszer ilyen. Ahányszor megyek, annyi új dolgot fedezek fel.

Bővebben itt lehet nézelődni!

Hogy valami gasztro vonatkozása is legyen a dolognak:
Nagy kedvencem a szatócsbolt és a pékség. A szatócsnál mindig veszek süvegcukrot. A velem lévőknek kell hozzá kis magyarázat, de aztán ők is vesznek. A péknél pedig isteni perec kapható. És most már minden féle más is! Rétesek, lepények, csigák...

Szóval, ha arra jártok ne hagyjátok ki!

2008. június 1., vasárnap

Kertem (komposztálóm) legújabb lakója (lakói)


Amikor ma délelőtt a frissen bontott borsó héját vittem hátra a komposztálóba megláttam a gyíkokat. Velük eddig még nem találkoztam. Gyorsan berohantam a telefonomért, és azon imádkoztam, hogy ott legyenek még, mire visszaérek. Ott voltak, mind a ketten. Esküszöm, hogy a képen - nem messze a zöldtől - valahol elbújva látható egy barna gyík is! De sajnos sem a fiúk, sem én nem találom.
Lakik még itt rajtuk kívül néhány levelibéka, (tavaly többen voltak); rengeteg veréb, egy feketerigó pár, egy vadgalamb pár, néhány tengelic, cinkék, seregélyek, kerti és házi rozsdafarkú, csigák, varangyok, egy sikló család, sünök, és két macska meg egy Labrador. Gyakori vendég még három szarka is.
No és természetesen mi, emberek. Évek óta békésen éldegélünk egymás mellett. A seregélyeknek azért időnként be van ígérve a kilakoltatás, de eddig még mindig megúszták.