2008. november 22., szombat

Kóstoló

Megérkezett a tél. Ezt egyrészt onnan tudom, hogy a rádió egész nap havazásokról beszélt.

..."és reggel az utca, a muszka, a néger,
a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter
és ráadásul a rádió
mind azt kiabálja, hogy esik a hó!"

Bár ezt én nem vettem észre. Bejártuk ma a fél Tiszántúlt. Hideg volt, de sütött a nap. Igaz, a varjak nagyon kavarogtak, tehát jön a hó hamarosan.

Másrészt onnan lehetett észre venni, hogy itt a tél, hogy megkaptuk az első kóstolót. Reggel ébresztésnek jött a telefon, hogy nyissam az ajtót, meghozták a reggelit: hagymás vért. Aztán egész nap nem voltunk itthon, de amikor hazaértünk megérkezett a kóstoló második része is: friss kolbász, vastag hurka, egy szép darab hús és még meleg, friss tepertő. Vacsora és holnapi ebéd megoldva!
Az első kóstoló mindig nagyon kapós. Mondhatni, hogy ez a legfinomabb az egész szezonban. Először is nem mi disznótoroztunk, tehát a hús és a zsír szaga nem járt át, ezért minden sokkal jobban esik. Másodszor disznótoros biztos jó régen volt már, tehát újdonság. És a legfőbb ok: az első kóstolót már évek óta a barátosném hozza. Márpedig az a hurka, és kolbász amit ők készítenek, valami mennyei!

A hurka és kolbász készítésének módjáról már írtam régebben.




Nincsenek megjegyzések: