2008. december 13., szombat

Ványai perec


A karácsonyi receptversenyre küldött második receptem a szerintem legfinomabb sós aprósütemény. Helyi specialitás, én is itt kóstoltam. A ványai asszonyok olyan tökélyre fejlesztették a kivitelezést, amivel én nem tudok versenyezni. Szoktam sütni, persze. De csak magunknak. Alkalomra anyósom süti még mindig. Az én pereceim valahogy nem lesznek soha olyan egyformák, és tökéletesen kerekek. A Mama mindig azt mondja, hogy azért, mert nincs annyi perec a kezemben, mint az övében. Lehet benne valami, mert azért az én pereceim is egyre kerekebbek :)

Sokáig elálló, omlós, finom. Akár egy-két héttel karácsony előtt is el lehet készíteni. Máshol. Nálunk nagyon hamar elfogy. Ezért ha előre dolgozok, akkor el kell dugni, hogy maradjon is belőle. :)


Ványai perec:

fél liter tejföl
annyi zsír, ami a tejfölös piklibe belefér (nem kell megtömni)
1 evőkanál só
4 tojás sárgája
1 élesztő
1 dl tej
1 csipet cukor
annyi liszt, amennyit fölvesz (kb. 1 kg)
1 tojás a kenéshez

Összeállítás:
A tejet meglangyosítom, belemorzsolom az élesztőt, hozzáadom a csipet cukrot. Amíg az élesztő felfut, addig egy mély tálba töltöm a tejfölt, kimérem a zsírt és hozzáadom. Hozzákeverek úgy fél kg lisztet és a tojások sárgáját. Összekavarom, majd hozzáadom az élesztős tejet és a sót. Laza mozdulatokkal gyúrni kezdem. Fokozatosan hozzáadom a lisztet. Akkor jó a tészta, ha összeáll, és jól gyúrható. Illetve amíg a hozzá adott lisztet könnyen felveszi.
Ha kész, akkor langyos helyen rövid ideig kelesztem.

Elkészítés:
A tésztából egy jó maréknyit kiveszek a gyúrólapra. Nyújtani nem kell! És nem kell a gyúrólapot lisztezni sem. Ebből a tésztából egy kisebb diónyit, vagy még kevesebbet kicsípek, és vékonyra sodrom. Amikor már elég vékony a tészta, akkor az egyik végét lefelé, a másik végét felfelé megsodrom, fölemelem, és hagyom, hogy a tésztakígyó összetekeredjen. Esetleg még egy kicsit sodrok rajta, hogy szebb legyen. A két végét összefogom, és egymásba nyomom. Zsírozott sütőlapra vagy tepsibe rakom. Ha a tepsi megtelik a perecek tetejét felvert egész tojással megkenem, és előmelegített sütőben 180-200 fokon pirosra (ropogósra) sütöm. A fenti mennyiségből elég sok perec lesz. Nem minden sodratot formálok perecre, sokszor csak úgy "botnak" vagy "kötélnek" megsodorva egyenesre sütöm. (A Fiúk ezt hívják hosszú perecnek)
És a legvégét már pogácsának szoktam kisütni. Úgy is nagyon finom!

Fontos: Az elszakadt sodrattal nem érdemes újra kísérletezni, félre kell tenni, mert nem tudod majd megsodorni. Abból lesz a végén a pogácsa :)


7 megjegyzés:

zsuzska írta...

Szia, mennyi az az "egy" eleszto?
Koszonom!

citromfű írta...

Szia!
Az egy élesztő az egy csomag friss élesztő - 50g. Régen így is mondták: egy forint árú élesztő (nekem még így van leírva a receptben)

zsuzska írta...

Hat nem annyi ment bele, mert itt csak szaritott van, de a perec isteni finom lett!
Koszonom!!!

citromfű írta...

Zsuzska, nagyon örülök, hogy ízlett a perec! Szerintem ez az egyik legfinomabb sós aprósüti.
Sajnálom, hogy az élesztő mennyiségével nem tudtam segíteni.

anake írta...

szia
menyi zsir kell bele egy kis tejfölös vagy nagy tejfölös doboznyi ?

citromfű írta...

Szia!
Annyi zsír kell bele, amennyi a tejföl. A tejföl dobozával mérd ki a zsírt. (Én vagy egy nagy pohár tejfölt adok hozzá, vagy két kicsit.) Fontos, hogy ne tömd tele a piklit, csak annyi zsírt tegyél a dobozba, amennyi kényelmesen belefér. Ha mégis margarint választanál a zsír helyett, akkor egy kocka margarint javasolok.
Majd írd meg, kérlek, hogy sikerült a perec!

anake írta...

még sült a perec, izre nagyon finom
egyszerűen nem tudtam sodorni amint a kisujjamnál vékonyabb lett szakadt
lett olyan sodrott csak a hagyományos perecforma.
ugy is finom férj szerint az az egy baja van hogy nincs itthon sör hozzá:)