2009. január 22., csütörtök

Baráti ölelés

Ajándékot kaptam a Maszatkonyha Zsuzsijától! Barátságszalagot. Bevallom, meghatódtam. Nagyon sokat jelent ez nekem!




"Igazából nem is jó szó rá a díj - szóljon, akinek eszébe jut rá jobb kifejezés - inkább jelzés a barátságról és a közelségről, ami legkevésbé értendő földrajzilag. :)))Lényege, hevenyészett fordításban: "Ha blogolsz, hiszel a "proximitásban" a térben, időben és kapcsolatokban való közelségben és teszel is érte. Ezek a blogok különösen varázslatosak. Íróik célja, hogy barátokat találjanak. Nem az anyagiak vagy a hatalom érdekli őket. Reméljük, hogy amikor kibomlik a szalag az üzeneten, még több barátság fog születni. Figyeljünk oda jobban az ilyen blogokra! Add tovább nyolc újabb blogolónak és mutasd meg ezt a leírást is!''

Én is formabontóan adom tovább. Egyetértek Zsuzsival abban, hogy blogolni jó! Sok virtuális barátot, ismerőst köszönhetek a blogolásnak. Szeretek blogot írni és olvasni is! Ismételhetném még tovább Zsuzsit, de nem teszem :)

Az első szalagot egy baráti társaságnak küldöm: az erdőlakóknak a Kerekerdőbe. A Kerekerdő meseerdő! Volt egyszer, régen egy internetes fórumon egy topic, ahol az ismeretségből barátság kerekedett, ami kinőtte a topicot. A topicltakókból erdőlakó lett :) Az első ölelés azoké, akikkel együtt tanultam netezni.

Maradt még 7 szalagom. Nagyon tetszett, ahogy Renáta adta át az öleléseit. Annyira, hogy megpróbáltam utánozni is. De én nem Renáta vagyok, és nem sikerült olyan szépen csokorba szednem, hogy kinek milyen ölelést küldenék. Ezért marad az egyszerű, és indoklás nélküli felsorolás :)

Az a baj, hogy a maradék 7 szalag kevés. Sokkal több embernek szeretném elmondani, hogy jó őt olvasni, örülök, hogy virtuálisan megismerhettem. Hogy szeretném személyesen ismerni.

Akiknek továbbküldöm a szalagot:
Gabah, Tigerlady, Galina, Palócprovence, Zsuzsi, Marcsi, Renáta. Közülük már sokan megkapták a szalagot, akár több helyről is. És amióta nekifogtam a bejegyzésemnek, azóta már én is megkaptam néhányuktól :)

Miért pont ők? Csak. Sokat jelentenek nekem, sokat tanultam tőlük. Szemléletről, kitartásról, lélekről, hozzáállásról...
Küldeném még másoknak is, de vagy nincs blogjuk (Nyanyuska), vagy nem ismerem még őket annyira, hogy tudjam, örülnének-e egy ilyen intim gesztusnak.



6 megjegyzés:

Palócprovence írta...

Köszönöm szépen! :)))

Gabah írta...

Köszönöm, Citromfű! Kedves tőled, hogy rám gondoltál! :-)

Renata írta...

Kedves Citromfű!
Köszönöm szépen!

KataKonyha írta...

Köszönöm, nagyon örülök neki:)

citromfű írta...

Én is örülök, hogy örültök :)

galina írta...

Citromfű...(sok pironkodó fejecske) köszönöm,hogy rám gondoltál és végre vettem az adást.... ne haragudj, jöhetnék itt a mondással, hogy ami késik... meg más ingyom-bingyom... de nem jövök semmi rossz indokkal... így sikerült, ez (is) én vagyok.