2009. március 8., vasárnap

Velővel töltött sertésdagadó


Azt, hogy ma velővel töltött húst eszünk, már a múlt hét szombatján eldöntöttük. Kaptunk ugyanis egy nagy adag velőt egy nagyon kedves barátnőmtől:)
A hadművelet már tegnap elindult: a fagyasztóból kibányászni a disznótorkor gondosan félretett dagadót, olvasztani, fűszerezni. Most a Kotányi féle fokhagymás páccal dörzsöltem be a húst, majd egy éjszakát pihentettem a hűtőben. Ma reggel a férjem megabálta a velőt. (Ez mindig az ő dolga.) Közben én tojást főztem, hagymát aprítottam.
Míg én a töltelék elkészítésével bíbelődtem, addig a Drágám felszúrta a dagadókat. (Egy közepes és két kisebb darab volt.)


Velővel töltött dagadó:

1 nagyobb dagadó
velős töltelék


Velős töltelék:

kb fél kg velő
3 főtt tojás

2 nyers tojás
1 nagy hagyma
kb 20 dkg zsemlemorzsa
kevés olaj


bors


A hagymát apróra vágtam és kevés forró olajon megdinszteltem. Hozzáadtam a kockára vágott főtt tojásokat, (a tojás szeletelővel először karikára vágom a tojást, majd megfordítom, és a karikákat megint elvágom), és a megabált velőrózsákat. Összesütöm, míg egynemű masszát nem kapok. Ekkor adom hozzá a zsemlemorzsát. Beleütöm a nyers tojást, vagy tojásokat, és jól elkeverem. Sózom, borsozom. (Kóstolással szoktam megállapítani, hogy jó-e már.) Tapasztalatim szerint a tölteléknek ilyenkor kicsit sósabbnak kell lennie, hogy a végeredmény jó legyen.

Az így kapott masszát a felszúrt dagadóba töltöm. Nem szabad nagyon szorosra tölteni, mert akkor kifolyik sülés közben. Én azonban mindig jól megtömöm a tölteni való akármit, mert a kifolyt, sült tölteléket szeretjük a legjobban:) A dagadó nyitott végét hústűvel összetűzöm.
Ezután a megtöltött húst egy alkalmas méretű tepsibe teszem, kevés olajjal meglocsolom, majd a tepsit alufóliával szorosan lefedem. Forró sütőben (kb. 180-200 fokon) addig párolom, amíg a hús megpuhul. Ez a hús nagyságától függően 1-2 órát vesz igénybe. Ha a hús már átpárolódott az alufóliát leveszem, és pirosra sütöm. Én időnként megfordítom sűlés közben a húst.

A két kisebb darabot ebédre megettük, a kifolyt töltelékkel együtt. Na jó, azért volt még hozzá krumplipüré és krumpli saláta is!
A nagyobb darabot fényképezte le a párom. Minden fakszni, és díszítés nélkül. Mikor kihűlt, akkor felszeletelte. Így is készült néhány kép, de díszítés itt sem volt.

Mikor ebéd utáni sziesztaként hozzákezdtem volna a poszt írásának a TV paprikán Laci bácsi marosmenti töltött dagadót készített krumpli salátával és párolt lila káposztával:) Az is elég jól nézett ki, főleg a végén, a fényképezésre. Pedig amikor megsült, fele olyan ropogós piros sem volt, mint a mi mai ebédünk.

Nincsenek megjegyzések: