2009. május 30., szombat

VKF! XXV. - Burgonyás szelet

CukrosKata feladta a leckét. A jubileumi, 25. VKF! témája ugyanis rendkívül hétköznapi alapanyag, a krumpli. Éppen ezért izgalmas ez a kiírás! Alig várom a bloggertársak posztjait:)

Miközben számba vettem eddig publikált krumplis receptjeimet megállapítottam, hogy majdnem minden nagyágyúmat ellőttem már. Milyen jó lett volna erre a VKF-re megtartani a krumplis palacsinta, a betyáros, a paprikás krumpli, vagy a móling receptjét!
A burgonya ugyanis a paraszti konyha egyik legfontosabb alapanyaga. Nagyapám mindig azt mondta, hogy amíg krumpli van, addig nem halunk éhen. És milyen igaza volt! A burgonyából készülhet leves, köret, fő étel, saláta és édesség is.
Bizony, édesség! A burgonyás szelet valószínűleg nem autentikus paraszti étel. A receptre az egyik friss szerzeményemben bukkantam. (Örök hála érte Lúdanyónak!)
Már amikor megkaptam a könyvet nézegettem ezt a receptet. De túl merésznek tűnt. Krumpliból süti? Na ne! Mikor én azért nem sütök krumplis pogácsát, mert szerintem az sós sütemény, a férjem családjában viszont édeskés kelt tészta?! Aztán, ahogy teltek a napok, egyre inkább furdalta az oldalamat a kíváncsiság. Milyen lehet ez a burgonyás szelet? Addig-addig, míg megsütöttem:)
A fogadtatás vegyes. Aki nem tudja, hogy burgonyás tészta, annak egyértelműen finom. Aki tudja, azok véleménye megoszlik: Apu szerint ehető. A Kicsinek nem ízlik. Anyósom és a Nagy szerint finom. Anyukám azt mondja, hogy finomabb, mint ahogy várta, de a receptet nem kéri, köszöni... Nekem ízlik. Sőt, azt is tudom, hogy legközelebb milyen változtatásokkal fogom készíteni. Most ugyanis nem mertem az eredeti recepttől eltérni.


Burgonyás szelet
25 dkg liszt
25 dkg főtt, áttört burgonya
12 dkg zsír
12 dkg porcukor
1 egész tojás
1 sütőpor (ha lehet Váncza:))
fél csomag vaníliás cukor (ha lehet ez is Váncza:))
lekvár

Elkészítés (A Váncza szakácskönyvből szó szerint másolva):

25 dkg lisztet, 25 dkg főtt, áttört burgonyát, 12 dkg zsírral, 12 dkg porcukorral, 1 egész tojással, 1 csomag Váncza-sütőporral és fél csomag Váncza-vanilincukorral összegyúrunk. Felét a tepsi aljára egyenletesen szétnyomkodjuk, kéznél lévő ízzel fél ujjnyi vastagon megkenjük s a tészta másik részét ráhelyezve, villával megszurkáljuk. Forró sütőben sütjük. Sütés után négyzetes darabokra vágjuk és vanilin-szórócukorral bőven beszórjuk. Olcsó, kiadós, kedvelt gyermektészta.

Kiegészítések:
  • Nagyon lágy tésztát kaptam, szükség volt még kb. 4-5 kanál lisztre. (Persze ez a krumpli fajtájától is függ - gondolom.)
  • A tepsit zsíroztam, liszteztem.
  • A tésztalapokat próbáltam tepsi nagyságúra nyújtani. Rendesen alá kellett lisztezni, hogy ne ragadjon le!
  • Házi baracklekvárt használtam.
  • Nem főztem külön krumplit, hanem az ebédből kimaradt krumplipürét használtam. (Izgultam is, nehogy sós legyen a sütemény!)
  • Sajnos nem kaptam Váncza-sütőport, és Váncza-vanilincukrot. CBA márkájút használtam mindkettőből.





6 megjegyzés:

BeckZsu írta...

Én is szemeztem ezzel a recepttel, de lemondtam róla. Talán majd egyszer... :)))

Palócprovence írta...

Nagyon egyet gondoltunk, én is édeset sütöttem! :))

lúdanyó írta...

De jót választottál!! :) Én is csináltam édeset a krumpliból, majd azt is felteszem.

trinity írta...

De jó, hogy nem az a hagyományos!!!Szuper recept..Hiába, a Váncza:))

csendharmat írta...

Sokszor sütöttem már. A lekvár nélküli változat is finom viszont csomagolható: tízórainak, kirándulásra.

Milene írta...

Szia, Csendharmat!
Köszönöm, hogy emlékeztettél erre a süteményre! Milyen a lekvár nélküli változat?