2009. október 30., péntek

Csicsóka krémleves (finomabb)


Vannak növények, amelyek hosszú időre eltűnnek, aztán ismét divatba jönnek. Ilyen a csicsóka is. Az én figyelmemet anyukám hívta fel rá. Néhány éve kíváncsiságból vetett néhány gumót a kertjébe. Mikor nagyon elszaporodott, hozott nekem is egy vödörrel. Mivel a Nagy szívesen eszegette, elvetettük. Most már nálunk is otthon érzi magát. Már tavaly is adtam a termésből az ismerősöknek. (Önös érdekből, mert nekem annyira nem ízlett.)
Ebben az évben veteményezéskor jobban odafigyeltünk a csicsóka igényeire. No nem arra, hogy ő mit szeret, mert a csicsóka mindent szeret, gyakorlatilag kiirthatatlan. Tavaly még azt hittük, hogy szorgalmas gyomlálással kordában tudjuk tartani. Tévedtünk. Viszont kiismertük őkelmét! Mire igazán elkezd nőni, addigra már a borsó, retek, saláta szezonja elmúlik. Tehát a csicsókával "fertőzött" területre, vagy azzal határosan csak ilyen korán termő növényeket vetettünk.
A héten a kertet a felásta a párom. Kértem, hogy a csicsókát ne bántsa, de így is sikerült egy doboznyit felszedni. Csak azzal, hogy felhúzgálta a töveket, hogy a területet ásáshoz előkészítse. (A csicsóka ha kikerül a földből nagyon hamar elkezd töppedni. A fagyot viszont jól tűri, egész télen szedhető - ha az időjárás is úgy akarja.)

Megfőtt az idei első csicsóka krémleves. Most sokkal finomabb lett, mint ahogy emlékeztem rá. No, itt lebuktam. Igen, meg sem néztem, hogy tavaly hogyan készítettem. Természetesen nem pontosan emlékeztem. De ez a levesnek csak előnyére vált!

Csicsóka krémleves (finomabb)

50-60 dkg csicsóka
2-3 közepes burgonya
3-4 gerezd fokhagyam

bors
2 dl főző tejszín
víz
levesgyöngy


A csicsókát és a krumplit meghámoztam, és nagyjából egyforma darabokra vágtam. Alapos mosás után annyi vizet engedtem rá, hogy jó két ujjnyira elfedje. Adtam hozzá sót, kevés borsot, és 3 duci gerezd fokhagymát. Amikor a krumpli és a csicsóka is puhára főtt, akkor botmixerrel simára turmixoltam. Visszatettem a lángra, és a főző tejszínnel sűrítettem rajta.
Levesgyönggyel tálaltam.

A képet Dulminától vettem kölcsön. Remélem, nem haragszik érte! Én mostanában mindig elfelejtek fényképezni :( A nagy közösben keresgélve azonban nem találtam másik olyan csicsókát, ami hasonlítana a miénkre.

Tudtátok, hogy a csicsókának már saját lapja is van? Csicsóka.lap.hu

2009. október 29., csütörtök

Geocaching

"Ne vigyél el semmit, csak a fotóidat;
ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomodat;
ne ölj meg semmit, csak az idődet!"


Vasárnap "kincskereső túrán voltunk"! Találtunk is kincset: egy műanyag dobozt alaposan becsomagolva, rengeteg bodobács között, egy kripta mellé, kövek alá rejtve. A dobozban volt egy pici notesz, egy toll, néhány üveggolyó, érmék, egyéb apróságok.
Nekünk ez volt az első "megtalálsunk", és az első ilyen kirándulásunk is. De nem az utolsó. Rokonok hívtak meg erre a túrára. Nagyon-nagyon jól éreztük magunkat!

Itt voltunk.

A közúttól a kriptáig, és vissza 6,9 km-t gyalogoltunk. Ennek nagy részét a vésztározó töltésének tetején. Közben rengeteg vadállatot láttunk. Őzeket, nyulakat, fácánokat, szürke gémeket. Volt, hogy 20 őzet is számoltunk a kukoricás mellett.

De mi is az a geocaching?

A geocaching játékban már kellő jártassággal rendelkező személyek egy valamilyen szempontból (földrajzi, történelmi, kulturális stb.) érdekesnek tartott helyszínen, vagy annak közelében elrejtenek egy ládát (ez a geoláda), melynek helyét GPS vevőkészülék segítségével bemérik, majd a koordinátáit - a helyszín leírásával együtt - közzéteszik a játék internetes honlapján. A játék többi résztvevője a koordináták alapján ezt a rejtekhelyet keresi meg, feljegyzi a ládában található jelszót, amelynek segítségével rögzítheti a megtalálás tényét a honlapon. A bejelentkezéskor mindenki közkinccsé teheti a keresés közben szerzett személyes tapasztalatait, valamint a helyszínnel kapcsolatos ismereteit, és az ott készített fotóit is; ezáltal a honlap az évek során egy hatalmas, több ezer ember által szerkesztett, folyamatosan bővülő online útikönyvvé válik, ahol érdekességek sokasága lelhető fel a föld természeti és kulturális értékeiről.

A játék hazai képviselője a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület (MGKE), amely Magyarország hivatalos geocaching honlapját üzemelteti.
(Forrás: Wikipédia)

Sajnos mi nagyon kezdők vagyunk. Nem vittünk sem fényképezőt, sem apróságot a ládába. No, majd legközelebb! Már tudjuk a következő túra helyét.

A kép a geocaching.hu oldalról való.

Szeretett blog:)


Megint díjat kaptam! :) Köszönöm szépen Mandy!

Rögtön tovább is adom, az én kedvelt blogjaimnak:

Kerekerdő
Max
Renáta
Viki
Belly
CukrosKata
Szazala

Gondolom, a díj már körbejárt. Nem baj! Azért fogadjátok tőlem szeretettel!

2009. október 24., szombat

Boszik





Ezeket tegnap készítettem.
Délelőtt ünnepségen voltunk. Semmi különös. Koszorúzás, aztán játszótér avatás, majd játszóház. Itt volt lehetőség agyagozni, fakanál bábot készíteni, csuhézni, szalmázni, kosarat fonni, szőnyeget szőni... Tartalmas délelőtt volt, de hamar el kellett jönnünk. Délután itthon nekiláttam a boszorkány készítésnek. Mintegy kárpótolni magamat azért, hogy délelőtt nem jutott rá időm.

2009. október 20., kedd

Tudatos vásárló vagyok?

Már harmadik napja írom ezt a posztot. Részben időhiány, részben géphiány az oka. Meg talán megint sokkal komolyabban veszem a témát, mint kellene...

A kérdést Bellytől kaptam. Nagyon örültem neki! Ez volt az a kérdés, amit szinte szuggeráltam, hogy jöjjön hozzám is.
Olvastam többek posztját, bár korántsem mindenkiét. Mandy Tarragon számomra nagyon meggyőző.
Sok blogban olvastam, hogy az iskolának sokkal többet kellene tennie a tudatos fogyasztóvá nevelésért, valamint a környezetvédelemért. Ezen gondolkozom már néhány napja. Senkit nem szeretnék megbántani, de könyörgöm, hány bőrt húzzunk még le szegény iskoláról? Környezettudatos embereket nem lehet csak az iskolában nevelni. Hozzá lehet járulni, hogy kialakuljon ez a fajta tudatosság, de ezek a szokások azért alapvetően a családban kellene, hogy kialakuljanak. Otthon kell látni, hogy válogatom a hulladékot, hogy nem veszem meg azt, amire nincs szükségem, hogy lekapcsolom a villanyt, hogy helyi termelőktől vásárolok. Az iskola is gyűjtheti szelektíven a hulladékot. Szervezhet hulladékgyűjtést, lehet öko iskola, zöldszives iskola... Nem savanyú a szőlő. A mi iskolánkban fejlett a környezeti nevelés. Szelektálunk, van papír és vasgyűjtés, komposztálunk majdnem minden telephelyen. Van zöldszives épületünk. Gondozzuk a suli udvarán és környékén a növényeket. Ezen kívül még számtalan rendezvényünk, vetélkedőnk van. Mégis azt mondom, hogy ehhez az iskola egyedül kevés.
Aztán ott van még a pénz kérdése is. Sajnos, ma Magyarországon nagyon sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy csak a környezettudatosság alapján vásároljanak. Akkor sem, ha szívük szerint ezt tennék...

Hogy tudatos vásárló vagyok-e? Igen, annak tartom magam. Nem valósul még meg minden tökéletesen, de azt hiszem nagyon jó úton haladunk. Itthon komposztálunk, részben szelektíven gyűjtjük a hulladékot. Részben, mert nem mindenre van lehetőségünk. Mégis, a kukát ritkán kell megtömni, az általunk megtermelt szemét általában kényelmesen elfér benne. Még soha nem kellett megvenni a szolgáltató saját szemeteszsákját. Nálunk ugyanis ha tele a kuka, nem lehet akármiben mellé tenni a többlet szemetet. Csak a saját zsákjukban kipakolt pluszt hajlandóak elvinni. Persze ezeknek a zsákoknak rendesen megkérik az árát.
Tárgyaimhoz, meglévő dolgaimhoz ragaszkodom. A hűtőm, a mosógépem hamarosan nagykorú lesz. A maguk idejében energiatakarékosak voltak. Tudom, hogy most magasabb az energiafelhasználásuk, mint az AA kategóriás újaknak. De még így sem fizetek annyit, mintha három évente lecseréltem volna őket. A tűzhelyem is beléphet a tízen túliak társaságába. Amit lehet megjavíttatok. Csak a reménytelen esetek helyett veszünk újat. Sajnos a kenyérsütő gépek, a gyümölcscentrifuga és a vasalók a javíthatatlan kategóriába tartoztak. Ezek közül csak a vasaló nélkülözhetetlen, ezt pótoljuk, szinte folyamatosan.
Mindenhol energiatakarékos izzókat használunk. A férjem mániákusan kapcsolja a villanyt, ha senki nincs a helyiségben. Amíg nincs igazán nagy hideg, addig fával (és egyéb éghető anyagokkal) tüzelünk. Ha már nem elég csak este begyújtani, akkor bekapcsoljuk a gázkazánt. De még ilyenkor is, hétvégén, illetve ha egész nap itthon vagyunk, akkor a kazánnal fűtünk.
Tavasztól őszig gyűjtjük az esővizet, ezzel locsolunk a kertben. (Egy nagy hordó és egy régi bádogkád tölti be a vízgyűjtő szerepét.) A használt ruhákat válogatom. Amit lehet családon belül adok tovább.

No, lássuk a pontokat!

Írd össze, mire van szükséged!
Csak azt vedd meg, amire ténylegesen szükséged van, ne azt, amit el akarnak neked adni. A nagy bevásárló központok és a reklámok profi módon csábítanak a felesleges pénzköltésre.

Nem szoktam cetlit írni. Ha nagy bevásárlást tartunk, akkor a férjem a főnök. Én ugyanis képtelen vagyok koncentrálni egy bevásárló központban. Legtöbbször csak bámészkodom. Nem is mindig a polcokat, árukat nézem, sokszor csak másokat, ahogy vásárolnak. Cetli nélkül sem szoktunk felesleges dolgokat vásárolni. A napi bevásárlásokat viszont én intézem. Ott sincs cetli, legfeljebb többször megyek egy nap boltba. Viszonylag ritkán veszek olyasmit, amire nincs szükségünk. Az viszont gyakran előfordul, hogy elfelejtek mindent megvenni, ami kell.

Menj piacra, vagy a helyi boltba!
Így vásárlásoddal a helyi kisvállalkozókat, a helyi gazdaságot támogatod, amitől a te jóléted is függ. A multinacionális üzletláncok profitja kikerül a helyi gazdasági körforgásból.

Sajnos nem nagyon tudok piacon vásárolni. Nálunk csak kedden és pénteken van piac. Olyankor én nem tudok kimenni. Vagy piacolok, vagy dolgozom. Persze az iskolai szünetekben ez nem akadály:)
Multiban csak a havi nagy bevásárlást intézzük. Liszt, cukor, olaj. Ha a helyi boltokban olcsóbb, akkor itthon vásároljuk ezeket is. Árérzékeny is vagyok, nem csak tudatos. Tehát ha a multinál ugyan az a termék jelentősen olcsóbb, akkor ott veszem meg. De nem minden áron! Nem tartozom azok közé, akik fejből tudják, hogy melyik termék melyik boltban akciós, és nem utazok kilométereket azért, hogy 10 kg lisztet olcsóbban vásároljak. És vannak olyan olcsó termékek, amiket semmi pénzért nem vennék meg!

Vigyél magaddal szatyrot!
Ne fogadj el zacskót mindenhol. Egyrészt pénzt adsz érte feleslegesen, másrészt szemét lesz belőle, ami terheli a környezetet, és te fizeted a szemétdíjat.

Legtöbbször van nálam szatyor, vagy kosár. Ha nincs, akkor a táskámba és a bicikli kosarába pakolok. Nagy bevásárláskor pedig az autó csomagtartójába.

Menj gyalog, vagy tömegközlekedéssel!
A mozgás egészséges, és ingyen van. Ha tömegközlekedéssel utazol, tizenötször kevesebbet szennyezed a környezetedet, mintha autóval mennél, és jóval olcsóbb is.

Gyalogolok, kerékpározok és még tömegközlekedek is. Reggel másfél km biciklizés, felszállok a buszra, utazok 15 km-t. Leszállok a buszról, még kb. 1 km séta következik a munkahelyemig.
Ezenkívül a városban általában biciklivel járok mindenhova. Helyi tömegközlekedés nincs. Hosszabb távra autóval megyünk, mert sokkal gazdaságosabb négyünknek, mint akár busszal, akár vonattal. És kényelmesebb is. Van jogosítványom, és szeretek vezetni.

Vegyél helyi terméket!
Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat, ezáltal a helyi gazdaság fenntartásához és fejlődéséhez járulsz hozzá és csökkented a szállítással járó környezetterhelést is. Minél távolabbról jön, annál többet szennyez.

Tojást háznál veszek. Hízót évente 1-2 alkalommal ismerőstől veszünk. Kacsát, csirkét sokszor helyben vásárolunk. Néhány zöldségfélét megtermelünk a kertben, de ez koránt sem elegendő. A gyümölcsös még most kezd teremni. Mézet is termelőtől veszünk. Tavaly házi sajthoz és tejhez is hozzájutottunk. Ez most még nem elérhető.
Másra nemigen van lehetőség.


Válaszd az egyszerű, környezetbarát csomagolást!
Ne dőlj be a szép külsőnek. A drága csomagolást Te fizeted meg, holott neked csak a termékre van szükséged. Kettőt fizetsz egyet kapsz! Keresd a visszaváltható, újrahasznosított, egyszerű csomagolást.

Visszaváltható? Egyszerű? Környezetbarát? Na innen látszik, hogy ezek a pontok nem Magyarországon születtek!
Csak a csomagolásáért semmit nem veszek meg. Gyakran vásárolunk nagyobb tételben. (zsugor). Amit lehet újra hasznosítok. Az ásványvizes üveg kivalló tejesüveg, ha a bádogbocinál vesszük a tejet. A fél literes üvegekben hordják a gyerekek az iskolába a teát. Ilyen kis üveges valamiket pl. csak akkor veszünk, ha utazunk, vagy cserélni kell a teás üvegeket. Nem szoktunk 2 dl-es üdítőket venni. (Üdítő, kóla is csak ritkán fordul meg nálunk.)

Kerüld a vegyszereket!
Kerüld a nem természetes alapanyagokból előállított, vegyszerezett, félkész élelmiszereket. A vegyszerek ártanak az egészségednek!

Kerülöm, de van amit nem tudok kikerülni. Félkész élelmiszereket nem, vagy csak nagyon ritkán veszek. Még a konzerveket is kerülöm. Befőttből, savanyúságból és a lekvárból is a házira szavazok.

Vegyél idényzöldséget és -gyümölcsöt!
Az üvegházi, vegyszerezett, több ezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt áruk jelentős környezetszennyezést okoznak, és csak a szemnek szépek.

Általában nem veszek epret, dinnyét, szőlőt februárban. Jobban szeretem a hazai, ízes gyümölcsöket, zöldségeket. Télen a fagyasztott zöldségekre szavazok. A déli gyümölcsök (banán, narancs, kivi) jelentik csak a kivételt. És nem veszek darabonként árult almát a tél végén...

Nem ide tartozik, de most jutott eszembe, hogy mennyi mindent utaztatnak még a fél világon keresztül - feleslegesen. Olvastátok már a samponok, tusfürdők összetevőit? Bizony jelentős részük sima csapvíz.

Kerüld az egyszer használatos felesleges dolgokat!
Az egyszer használatos, majd feleslegessé vált dolgok előállítása majd kidobása felesleges környezetterheléssel, és energiapazarlással jár.

Egyszer használatos dolgaim a papírzsebkendő, a wc papír... Nem tartom őket feleslegesnek. A konyhában azonban textil konyharuhát tartok, kézmosás után törölközőt használok. Tudom, hogy a mosás is terheli a környezetet, de korántsem annyira, mint a sok kidobott papír. Még akkor is, ha a papír viszonylag gyorsan lebomlik...
Nincs túl sok "kütyüm", ami van, azt rendszeresen használom. Nem egyszer. Az elemeket már régen lecseréltük újratölthető aksira. A gyerekek pedig - szerencsére - már kinőttek abból a korból, hogy mindenki villogó, szirénázó csoda játékokkal akarja őket ellátni:)

Olvasd el a címkéket!
Nézd meg honnan jött, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hova kerül? Ha nincs is tökéletes termék, válaszd a lehető legjobbat! Az vagy, amit megeszel!

Most már ez is megvan. Erre a férjem nevelt rá. Döbbenetes felfedezéseket lehet ám tenni. Sosem felejtem el, mikor az egyik croissan csomagolásán, az összetevők között ezt olvastam: alkohol! (Egy gyerek hozott minden nap tízóraira croissant.)
Azért sem felesleges a címkék olvasása, mert nagyon sok pénzt lehet megspórolni. Wise Lady is írt erről: "Nagyon gyakori, hogy az áruházak sajátmárkás termékei egyébként forgalomban vannak a gyártó termékneve alatt is, ezért a saját márka sokszor megbízható gyártó kiváló minőségű termékét jelenti, lényegesen olcsóbb áron." Én a Bonduelle és a Coop kukorica konzervét tudom erre példának felhozni. (Igen, kukorica konzervet szoktam venni. Meg sűrített paradicsomot is.)

Azt hiszem ennyi. Még lenne mondanivalóm a témában, de ha mindent leírok, akkor még napokig írom ezt a posztot.

Kíváncsi vagyok, hogy Zsuzsi és Renáta mennyire környezettudatos. Valamint szívesen olvasnám Oximoron véleményét is.










2009. október 17., szombat

Dupla muffin

Tudom, nagyon ritkán írok mostanában. Már mentségem sincs. Azért főzni főzök, sőt, néha újdonságokat is kipróbálok.
Mióta nem írtam szert tettem egy Tefal wokra, amivel szorgalmasan ismerkedek. Jó nehéz. Mármint a wok. Különlegességek még nem készültek benne. Krumpli sütésére viszont ideális! Azért remélem, hogy ezt a szentségtörést elvakult wokrajongók nem olvassák, és nem fogtok engem megkövezni.

Aztán előfordul olyan, hogy hirtelen felindulásból veszek valamit, majd nem jut rá időm, és elpihenget a kamra polcán. Legutóbb a szeletelt mandulával jártam így. Mikor a Nagy már harmadjára akarta csak úgy csupaszon felfalni, rászóltam, hogy az sütibe lesz. Tágra nyílt szemekkel kérdezte, de mikor? Az eredetileg tervezett túrótorta éppen nem volt aktuális, mert nem volt túróm. Mondta a gyerek, hogy akkor legalább valami muffin... Annyira reménykedett! Elkezdtem recept után kutatni. Gyakorlatilag a Fűszerkerten talált receptet sütöttem. A változtatás mindössze annyi volt, hogy nem kikenem a formát, hanem papírkapszlit használtam. Meg a vanília aroma maradt ki. Valamiért nem rajongok az aromákért. A tetejét pedig megszórtam a maradék szeletelt mandulával.
Ja, és az eredeti recepthez tartozó kép sokkal, de sokkal jobb, mint ami nálunk készült!

Mandulás muffin (12 db)

25 dkg liszt
fél teáskanál szódabikarbóna
2 teáskanál sütőpor
8 dkg őrölt mandula
2 tojás
10 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor
0,8 dl étolaj
30 dkg tejföl
2 dkg szeletelt mandula


A sütőt bekapcsoltam 180 fokra, és hozzákezdtem a tészta összeállításához. A hozzávalókat lazán összekevertem, a muffinsütőt kibéleltem papírkapszlikkal. Belekanalaztam a masszát. Sajnos, volt olyan mélyedés, amibe kicsit több tészta került, ezért lett néhány óriás muffinom is. A tetején elosztottam a szeletelt mandulát. Kb. 25 percig sütöttem. A formában hagytam kihűlni.
A tészta annyira finom, hogy legközelebb tortaalapként szerepeltetem.



Míg a mandulás muffin hűlt, addig összekavartam egy körtés-fahéjas muffint is. Ez a recept a Muffinok, kenyerek és péksütemények című könyvből való. Ott klasszikus muffin néven szerepel.


Körtés muffin (11 darab)

25 dkg liszt
fél csomag sütőpor
1 teáskanál szódabikarbóna
2 tojás
2 dl tejföl
10 dkg cukor
10 dkg margarin
25 dkg apróra darabolt körte
1 teáskanál őrölt fahéj
színes szórócukor

A sütőt előmelegítem 180 fokra. (Nekem ugye ezt már nem kellett.) A formát sütőpapírral béleljük.
A vajat habosra kevertem a cukorral, hozzáadtam a tojásokat, a tejfölt, összekavartam. A lisztbe belekevertem a sütőport és a szóddabikarbónát és az őrölt fahéjat. Összekevertem lazán a két masszát, és hozzáadtam a kb. centis darabokra vágott tisztított körtét.
Hiába ügyeskedtem, nekem ez a tésztamennyiség csak 11 mélyedésbe volt elég. A 12. lyukba vizet töltöttem, mert valahol (Bombadil Toma?) azt olvastam, hogy így kell. A muffin finom, puha lett, cseppet sem volt fojtós. Viszont kapásból belenyúltam a forróvízbe, mikor olyan 25 perc múlva kivettem a sütőből a megsült muffinokat.
Ja, a tetejét, hogy csinosabb legyen szórócukorral hintettem meg.

Mindkét muffin nagyon finom lett.
Hogy miért kellett dupla adagot sütni? Mert ha csak egy tepsivel sütök, akkor a Nagy nem tud vinni a kollégiumba.

2009. október 8., csütörtök

Fülinek - rizses hús

Mostanában elég kevés időt töltök a konyhában. Ez meglátszik a blogon is. Úgy eltűntek a bejegyzések, mintha nem is főznék. Pedig főzök. Majdnem minden nap. Csak máshogy, mint eddig. A legtöbb étel a gyorsan elkészíthető kategóriába tartozik, a maradék pedig "csőben sült", azaz este összerakom, és reggel megsütöm, míg készülődünk, (vagy a férjem süti meg délelőtt).

Nálam a legtöbb gyorsan készült étel kuktában fő. Nagyon szeretem ezt az ötletes, takarékos főzőedényt. Tudom, hogy az ára elég borsos. Az én kuktáim régiek, (még alumíniumból készültek), de ha valami történne velük rászánnám azt a nem kevés pénzt, mert megéri!

Rizses hús (anyu receptje)

1/2 kg sertés hús (comb, vagy lapocka)
3 dl rizs (nem előfözött)
1 közepes sárgarépa
1 közepes petrezselyem
1 közepes fej hagyma
1-2 marék fagyasztott zöldborsó
1-2 evőkanál étolaj

bors



A húst megmosom, majd egyenletes, nem túl nagy kockákra vágom. A hagymát apróra vágom, a sárgarépát és a petrezselymet felkarikázom.
A hagymát a zsiradékon megpirítom, hozzáadom a húst, fehéredésig pirítom, majd rádobom a zöldségeket, és azokat is átfuttatom az olajon. Felöntöm egy dl vízzel, majd fűszerezem. Lezárom a kuktát, nagy lángon főzöm a füttyjelig. Innen takarékon még kb. 5 percet főzöm. Elzárom a gázt, kinyitom a kukta tetejét. (Ha nagyon sietek, akkor a szelepet alátámasztva siettetem a fedő leesését.) A húshoz adom a megmosott, lecsöpögtetett rizst, felöntöm 3 dl vízzel. (Ha szükséges, akkor sót és borsot is adok hozzá.) Újra lezárom a kuktát, várok a füttyjelre, majd kb két perc után elzárom a gázt. Úgy egy fél óra múlva megnézem a rizst, és a húst. Ha véletlenül nem főtt volna meg, akkor forrásig (füttyjelig) újra alágyújtok. Ilyenkor szükség lesz még egy kevés vízre is. Tényleg nagyon kevésre, mert a kuktából a felesleges folyadék nem tud elpárologni.

Egyszerű, gyors és finom.
Az előkészületekkel együtt egy órán belül elkészül.