2014. december 29., hétfő

Krumplisaláta


Krumplisaláta:
1/2 kg burgonya
2 hagyma
tartármártás
só, bors

A krumplit meghámozom, fél centis karikákra vágom, és annyi vízben, amennyi éppen ellepi főni teszem. Adok hozzá egy csapott evőkanál sót. Vigyázok, hogy a krumpli ne főjön szét. Ha elkészült a főzőlevet leöntöm róla, és lehűtöm. (Télen ez nagyon egyszerű, fedő nélkül kiteszem a kamrába.) Majonézből és tejfölből tartármártást kavarok, a hagymákat vékony karikára vágom, a kihűlt burgonyához adom, ráöntöm a tartárt, és néhány órán keresztül állni hagyom, hogy összeérjenek az ízek.
Ha van kedved játszani, akkor lehet bolondítani a krumplisalátát. Vöröshagyma helyett elkészíthető lila hagymával is. Szilveszterre, karácsonyra szoktam "formába hozni" is. Ilyenkor 1-2 dl vízben feloldok 1 evőkanál zselatint, a kész salátához keverem és szilikon formába simítom a salátát. Ilyenkor picit több sót kell a salátához adni, mert a zselatintól édeskés lesz.

Emlékeim szerint egyszer már feltöltöttem ezt a receptet, de most mégsem találom, Érdekes, hogy a régi képet megőrzi a Google, de a régi blog valahová eltűnt.

2014. december 26., péntek

Töprengő

Adott egy valamikor gasztronak indult blog, a zsannamanna, amit most olvasol. Valamikor 5 évvel ezelőtt kezdtem el írni, mert úgy éreztem, hogy van a témában mondanivalóm. Az első két évben rendszeresen jelentkeztem, mert tényleg volt mit mondani. A zsannán olvashattatok a konyhámról, a gyerekkoromról, a nyaralásaimról... aztán jöttek szünetek. Sokszor hónapokig nem jelentkeztem. Elkoptak a hozzászólások, de a látogatók száma nem változott. Még mindig naponta 60-100 ember jár erre, és olvassa amit írok, írtam. Visszaköszönnek a receptjeim, néha igen viccesen. Előfordult, hogy vendégségben a saját tortámmal kínáltak meg, és dicsérték a blogot, amit biztos nem ismerek:) Az elején álnév mögé bújtam, aztán úgy egy éve már a saját nevem jelenik meg az írások alatt. Lett szerzőtársam is, bár mostanában ő is elveszett, de majd csak megkerül:) Csak azt akarom mondani, hogy a blog is fejlődik, saját életre kel, az ember is változik. A lassan búcsúzó év nagy változása számomra az, hogy egyre többet foglalkozok kézműves dolgaimmal. Ha az elejétől velem vagy, akkor láthattad, hogy nem álltak ezek a dolgok távol tőlem régen sem. Csak most ezen jár az agyam folyamatosan. Ha pihenni szeretnék, akkor ékszert készítek, vagy horgolok valamit. Keresem az új, Gabis stílust, anyagokat. A kézműves mániám kezdi kinőni a családot, és az ismerősöket. Az új technikák mellett marketinget is tanulgatok, készülök arra, hogy nagyobb körben megmutassam a molyolgatásaimat. Még kézműves blogot (blogokat) is indítottam. Most nem tudom, hogyan tovább. Három bloggal nem birok el. És akkor végre oda jutottunk, amin töprengek. Hogyan tovább? A zsannamannára hozzam a kézműves dolgokat? De akkor mi lesz a receptekkel? Térjek át honlapra? De oda át tudok-e vinni mindent? Vagy a bloggernek van olyan sablonja, amivel egy helyen, de mégis külön tudom kezelni a dolgaimat? Szerintetek?

Gyorsan mutatok egy horgolt karkötőt is:)

2014. december 24., szerda

Mézesek, 2014.

Ebben az évben is rengeteg mézest sütöttem. Ma, az utolsó utáni pillanatban elkészült az itthoni adag is. A sütést még  november végén kezdtem el, egy alapítványi bálra. Oda 200 db pöttyös mézes szívet kellett készíteni. Folytatódott a sor a suliban sütött szív alakú mikulásokkal, de a szokásos mézeskalács mikulások sem maradhattak ki. Utána készült mézes a suli karácsonyfájára, a gyerekeknek csak úgy megenni, adventi koszorú az asztalra. Sütöttem mézest ajándékba és a múzeumban kicsikkel és nagyokkal.